Élelmiszerüzemek mérete és energiagazdálkodása

2023. március 21.

Az elmúlt évek válságai (covid, háború, stb.) felborították az élelmiszer-üzemek költségszerkezetét. De vajon a kisüzemek vagy a nagyvállalatok viselik jobban ezeket a változásokat?

A 2022-es év végén egy egyetemi projektfeladat keretében különböző szakágakban, különböző méretű élelmiszeripari vállalatok energiaszükségletét és az ezzel kapcsolatos kiadásaikat vizsgáltuk meg és vetettük össze.

Meglepő különbségek

A kutatás részleteinek közlésétől most eltekintek. A legfontosabb felismerés azonban rendkívül tanulságos! Az 1 tonna késztermékre vetített energiaköltség ugyanis kb. 1 nagyságrenddel tért el a kis és a nagyüzemek esetében: A kis élelmiszerüzemek energiaköltsége kb. 10.000,- Ft/tonna fölött mozgott egészen a kb. havi 150-200 tonna termékmennyiséget előállító üzemméretekig. Efölött az 1 tonna késztermékre eső energiaköltség rohamosan esni kezdett, s a kifejezetten nagyüzemeknél már csak 1000,- Ft/tonna körül alakult.

Energiaköltség aránya az élelmiszerekben

A felmérés eredményeként megértettük, hogy nagy volumenű vállalatok esetén az energiaköltségek jelentősége tizedannyi, mint kisüzemekben. Az energiaárak ingadozása, drasztikus emelkedése tehát egy nagyságrenddel jobban érinti a kis méretű élelmiszerüzemek árait, mint a nagy élelmiszer-vállalatokét.

Hogyan tervezzük meg az élelmiszeripari üzemek kapacitását?

Egy húsüzem, tejüzem, postharvest-, vagy éppen egy konzervgyár tervezése során mindenképpen gondoljuk át az üzem méretét! Törekedjünk arra, hogy a technológiai teljesítmény elérje a minium havi 200 tonna termékmennyiséget. Ez természetesen nem egy kőbe vésett szám. Az élelmiszeripar különböző ágazatai eltérő mértékben vannak kitéve az energiaköltségeknek – sőt egészen nagy különbségek adódnak egy növényolaj ipari-, egy tejipari, illetve egy vendéglátó ipari létesítmény között. Egy ökölszámnak azonban, ahonnan érdemes elindulni jó lehet ez a 200 tonna. Mit jelent ez például egy sertésvágóhíd esetén? Sertésenként 80 kg késztermékkel számolva ez havonta 2500 sertés levágását jelenti, ami havonta 20 vágási nap esetén 125 sertés/nap technológiai teljesítményt jelent. Önálló, azaz tovább-feldolgozást nem végző vágóhíd esetén mindenképpen igyekezzünk meghaladni a napi 130-150 db-os kapacitást. Kisebb vágóhíd tervezése esetén erősen ajánlott a vágóhidat húsfeldolgozóval, mintabolttal, hentesüzlet-lánccal, stb. kiegészíteni, ami további hozzáadott értékkel ellensúlyozza az energiaárak esetleges emelkedését.

Élelmiszeripari üzemek tervezése tekintetében személyesen is örömmel állok a tisztelt olvasó rendelkezésére. A kapcsolatot felveheti velem a honlap „Kapcsolat” oldalán keresztül, vagy megkereshet telefonon is a +36 30 537 9313 telefonszámon.

Tisztelettel: Fekete Sándor, élelmiszermérnök
ÉM – Élelmiszeripari-mérnöki tervezés
MMK szám: 13-17319

Vissza az oldal elejére

Húsipari üzemek tervezésében és kivitelező vállalkozások keresésében a főoldalon talál segítséget.

Vissza a főoldalra