Sertés-marha vágópontok

2014. március 07.

A vágópontok maximum heti 100 sertés, vagy 20 marha vágására szolgáló kisüzemek. Kialakításukról az alábbiakat érdemes tudni...

***

FIGYELEM! A cikk keletkezése óta a vágópont, mint jogi kategória megszűnt. A kis kapacitású vágóüzemek normál vágóhídként kerülhetnek csak engedélyezésre. Az alábbi cikket elsősorben ismeretterjesztési céllal hagytuk meg, s tettük továbbra is elérhetővé.

***

További frissítés: 2023. novemberétől Kisvágóhíd elnevezéssel a vágópont gyakorlatilag visszatért. További részleteket a kisvágóhídról szóló rövid összefoglalóban talál.

***

A sertés/marha vágópontokról általában

A vágópont fogalmát egy olyan Európai Unióban megszületett elképzelés hívta életre, melynek célja, hogy minden település közelében legyen olyan vágóüzem, ahol az állattartó higiénikus és állatvédelmi szempontokat is figyelembe vevő körülmények között levágattathassa állatait.

A hazai törvények marha, sertés, birka, kecske és baromfi, s megfelelő körülmények biztosítása esetén tenyésztett vadak vágását vagy lőtt vadak feldolgozását engedélyezik vágóponti keretek között. Az alábbiakban a marha és sertés vágására tervezett vágópontokkal foglalkozunk. Ahol marhát le lehet vágni, ott a szürkemarha, a bivaly és ló is levágható, így az alábbiak többnyire ezekre is vonatkoznak. Birka vágásáról tudni kell, hogy mérete miatt a sertés vágására alkamas berendezések általában birka számára is használhatóak, a vágás technológiája pedig inkább a marhához hasonlít, így a kombinált sertés-marha vágópontok a legtöbb esetben birka vágására is alkalmasak. A baromfiipar honlapunknak nem képezi tárgyát, így a kedves érdeklődő további információt a www.vagopont.hu oldalon talál. Tudomásunk szerint nyúl, fürj vágására, továbbá hal és vad feldolgozására a vágóponti törvény nem vonatkozik. Megjegyzésként a vonatkozó törvény: 75/2011. (VII.29), amely már további enyhítéseket tartalmaz, hivatkozva a vonatkozó megfelelő EU rendelet rendelkezéseire.

Vágópontok vágókapacitása

Nagy testű négylábúak (marha, szürkemarha, bivaly, ló) esetén heti 20 állat vágása, kisebb négylábúak (sertés, juh, kecske) esetén pedig heti 100 állat vágása engedélyezett. A darabolás felső korlátja: 5 tonna/hét. A bérvágás 100 km sugarú körzeten belül megengedett.

Egyszerűsítések a vágóhidakhoz képest

Az előírások a vágópont fogalmát és jelemzőit nem a "nulláról" határozzák meg, hanem a vágóhidakra vonatkozó szabályokból indulnak ki. A törvényt többféle módon is lehet értelmezni, így az egyes előírásokat tekintve megyénként eltérő lehet az állategészségügyi hatóságok álláspontja. Az alábbiakban azon jellemzőket gyűjtöttük össze, amelyek nagy valószínűséggel megfelelnek a hatóságok elképzeléseinek is.

Időbeni elkülönítés

A vágópontokon jelentkező kis mennyiségekre való tekintettel életszerű elképzelés, hogy bizonyos szigorú elkülönítést igénylő munkafázisok egyszerűen időben legyenek egymástól szétválasztva. Nem nehéz belátni, hogy napi 20 sertés vágása esetén kb. 20-25 percenként hajtanak be újabb állatot. (Marha vágása esetén pedig csak 2 óránként!) Ez az idő nagyjából a teljes vágási folyamat elvégzésére elegendő. Életszerű tehát, hogy az üzemben mindössze 2 ember dolgozik, s felváltva végzik el a szennyes és a tisztaövezeti vágási feladatokat. Erre való tekintettel elegendő egyetlen öltöző kialakítása. Ha van rá lehetőség, akkor az öltöző előterét úgy érdemes kialakítani, hogy mind a szennyes, mind a tiszta övezetbe nyíljon belőle ajtó, vagy ha ez nem megoldható, akkor a szennyes és a tiszta övezet határára érdemes egy kézmosót és egy kézi csizmamosót telepíteni.

Az állatfajták időbeni elkülönítése szintén reális elképzelés, így feltételezhető, hogy napon belül csak egy állatfajta vágása történik. Ebből fakadóan nem kell külön sertés és külön marhahűtőt létesíteni (bár rugalmassági és gazdaságossági megfontolásokból jobb ha 2 hűtő van telepítve).

Bizonyos eszközök, kocsik mosása, illetve a takarítószer tároló szekrény, vagy helyiség feltöltése szintén történhet időben elkülönítve: vágásidőn kívül. A kések, bárdok fertőtlenítése természetesen vágópontok esetén is folyamatos kell hogy legyen!

Technológiai egyszerűsítések

Tekintettel arra, hogy általában egyszerre csak egy állat tartózkodik a vágócsarnokban, a vágóvonal magaspálya rendszere a vágóhidakéhoz képest lényegesen leegyszerűsíthető. Egy marhavágóhídon legalább 3 emelővel kell számolni: véreztető, bontó és negyedelő emelő. Továbbá ki kell építeni a cső, vagy laposvas pályát is. Vágóponton egyetlen, futómacskával felszerelt emelő ellátja a teljes szállítási munkát a vágás során!

Vágóponton, mivel egyszerre egyetlen állaton végeznek munkát, mindössze egyetlen munkahelyre van szükség a bontóban, így nincs szükség hatalmas dobogórendszerekre. Kombinált sertés-marha vágóponton egyetlen pneumatikus dobogót kell csak telepíteni, mely a változtatható magasságának köszönhetően alkalmas mind a sertés, mind a marha bontási műveleteinek kiszolgálására. Csak sertésvágóponton pedig - főleg ha futómacskás emelő van telepítve - teljesen elhagyható a bontó dobogó.

Vágóponton nincs szükség a minősítő munkahelyre.

Szükséges helyiségek

A vágópont szíve-lelke a szennyes (véreztető-kopasztó-bőrfejtő) és tiszta övezeti (bontó) részekre bontott vágócsarnok. A vágócsarnok belmagassága marha vágása esetén mindig kb. 6 méter legyen. Ha alacsonyabb, akkor a nagyobb termetű marhák feje leérhet a földre, a nagyobb belmagasság azonban nem indokolt. Csak sertés vágása esetén elég ha 4,5 méter a vágócsarnok belmagassága. Ha nincs kopasztógép telepítve, akkor a 4 méter is elég lehet.

Szükség van továbbá egy 12^oC-os hőmérsékletű árukiadóra, mosogató helyiségre, fekete-fehér öltözőre és 2db takarítószer raktárra is (szennyes és tiszta övezetre külön). Ez utóbbi kiváltható erre alkalmas rozsdamentes szekrényekkel is. A mosogató kialakítása nagyban függ a megyei hatóságok kérésétől: van ahol a vágócsarnokban elhelyezett három medencés mosogató elegendő, máshol szennyes, tiszta és udvari mosogatóhelyiséget is kérnek külön a tiszta, külön a szennyes eszközök/ládák tárolóival. Ha darabolt húst is elő akarunk állítani, akkor egy 12^oC-os daraboló helyiség és egy 0...+2^oC-os darabolt hús hűtő is kelleni fog. Ez utóbbi kiváltható egy hűtőszekrénnyel is.

Külön meg kell említenünk a melléktermékek kezelését: A legegyszerűbb megoldás, ha van egy +8^oC körüli hőmérsékletű hulladéktároló kamra, mely a szennyes övezeti vágócsarnokból, vagy az udvarról megközelíthető. A hulladékelszállítás költségei lényegesen csökkenthetők, ha egy bélmosó helyiséget iktatunk a bontó és a hulladéktároló közé. Ez nem étkezési bél, vagy pacal előállítására szolgál, csupán lehetővé teszi, hogy a belek, a bendő és a gyomor tartalmát kinyomkodják, s elvezesség a trágyatároló aknába. Így a bélsár tömegét nem kell kifizetni a fehérjefeldolgozó számára.

További járulékos helyiségek, melyekről nem szabad elfeledkezni: Iroda, mely lehetőség szerint az árukiadóból nyíljon. Adott esetben egy zárható, rozsdamentes írópulttal kiváltható. Kazánház, mely bizonyos esetekben kiváltható egy öltözőben elhelyezett fali cirkóval is. Végül ha a vágóállatok érkeztetése nem a helyi állatszállásokból és nem is folyamatosan kis mennyiségben történik, akkor érdemes egy napi állat befogadására alkalmas fedett karámot létesíteni a vágócsarnok mögött.

Hűtőkapacitás meghatározása

Vágóponton a törvény lehetővé teszi a hűtőhelyiség teljes elhagyását abban az esetben, ha minden esetben biztosítható, hogy a vágott állatot azonnal az elszállítást végző hűtőkocsiba rakhassák. Ezt a megoldást, mivel nem teljesen életszerű, s emellett a vágópont üzembentartóját is kiszolgáltatott helyzetben tartja, nem javasoljuk. Célszerű, gazdaságos és rugalmas megoldás, ha két eltérő méretű hűtő kerül kialakításra, így mindig csak az adott kihasználtságnak megfelelő méretű hűtőt kell üzemeltetni, s ha esetleg az előző nap vágott marha még bent van a hűtőben, akkor a másik hűtőt használva sertést is lehet vágni.

A hűtőhelyiségek méretét úgy érdemes meghatározni, hogy marhából 2 napi, sertésből 1 napi mennyiség befogadására legyen alkalmas.

Mivel a vágópontok rezsiköltségei a nagy vágóhidakhoz képest fajlagosan magasak, az energiatakarékosság igen fontos szempont. Olyan hűtőrendszert érdemes telepíteni, mely a hűtés során keletkező hulladékhőt visszanyeri és támogatja az üzem melegvíz előállítását.

Vágópont és továbbfeldolgozás

Mivel az igazi haszon nem a sertésfélen képződik, hanem a készterméken, gyakori igény a vágópontok húsfeldolgozóval, mintabolttal történő kiegészítése. Vágópontokon a darabolás engedélyezett bizonyos mértékig, így ha csak darabolásról van szó, nincs más dolgunk, mint egy daraboló helyiség és egy hűtő létrehozása. Abban az esetben azonban, ha a félsertést le is szeretnénk szalonnázni, feldolgozott húsárut szeretnénk előállítani, vagy egy mintaboltban szeretnénk termékünket árusítani, a vágó és a továbbfeldolgozó üzemrészt el kell választani egymástól. Az elválasztás módja nagyon sok tényező függvénye, így ezt mindig a helyi illetékes állategészségügyi hatósággal kell leegyeztetni, s az egyeztetés lebonyolításához célszerű egy képzett technológust felkérni.

szerkesztette: Fekete Sándor
felhasznált forrás: vágópont.hu
lektorálva: 2014. március 12. Kolozsvári György, +36 (30) 240 4651

Vissza az oldal elejére

Húsipari üzemek tervezésében és kivitelező vállalkozások keresésében a főoldalon talál segítséget.

Vissza a főoldalra